Az oldalunk sütiket használ a jobb felhasználói élmény és a tartalom személyre szabása érdekében. A sütik elfogadásával beleegyezésed adod arra vonatkozóan, hogy az oldalunk információkat gyűjtsön a böngésződön keresztül. Kérlek, fogadd el a sütik használatát azáltal, hogy az Elfogadás gombra kattintasz!

Amennyiben nem szeretnéd elfogadni a sütiket, lehetőséged van a böngésződ beállításaiban letiltani vagy korlátozni a cookie-k használatát. Kérjük, vedd figyelembe, hogy ez esetben előfordulhat, hogy néhány funkció nem lesz elérhető vagy nem fog megfelelően működni.

További információkért olvasd el az adatvédelmi irányelveinket, ahol részletesen ismertetjük a sütik használatát és az általunk gyűjtött adatok kezelését.

hu

Gyerkőc a természetben

Gyerkőc a természetben
Az én gyermekkoromban még teljesen hétköznapi dolog volt, hogy a szabadidőnket nem a négy fal között, hanem a szabadban töltöttük. persze hangosan ricsajoztunk néha, futkároztunk, fogócskáztunk, labdáztunk, mindenféle játékot kitaláltunk és eközben körbevett bennünket a természet. Amikor nekünk is gyermekeink születtek, egyértelmű volt a számunkra, hogy ha csak nyúlfarknyi udvarunk is lesz, de olyan udvart, olyan környezetet szeretnénk, ahol a gyerekek átélhetik ezt a szabad játékot, közel érezhetik magunkhoz a kert élővilágát, madárkákat, pillangókat, csigabigákat, miközben illatos virágok ringatóznak az ágyásban, vagy épp zizeg az avar a lépteik alatt. Ám nem mindenki él kertes házban. Közel hozhatjuk így is a természetet a gyerkőcökhöz?

Természetesen igen! Elismerem, némi praktikát és rugalmasságot be kell vetnünk, mert az erkélyt fogjuk felhasználni. Laktam már olyan társasházban is, ahol egyetlen kapcsolatom a természettel az erkélyről kipillantva valósult meg. Sokáig nem is igazán tudtam mit kezdeni ezzel a számomra csak összekötő elemet jelentő kis zuggal, mert olyan aprócskának és jelentéktelennek éreztem. Egy ideig...Azután támadt egy ötletem, hogy mégis csak kell ide valami. Sorra szereztem be a nem túl nagy igényű növényeket és hamarosan azt vettem észre, hogy jobban érzem magam. Előtte nem jártam ki oda, azonban a növények, a színeik, a játékosságuk felvidított egy szomorkásabb napon is és kicsalt abba a pirinyó kis zugba, ahová kitelepítettem őket. Újra és újra kedvesen megleptek egy szép virágzással, mindig változó látványukkal, vagy épp az alkonyatkor nyílók az édes illatukkal. Itt kezdődött a virágok iránti szerelem, ami azóta is töretlen. Hogyan kapcsolódik mindez hozzátok és a gyerekekhez? Bizonyítja, hogy egy oázishoz nincs szükség óriási területekre, nem kellenek még nagyon különleges növények sem. 

Elegendő lehet az általunk a fejünkben elképzelt mesebeli kis zug, néhány cserép, vagy balkonláda, néhány praktikus és jópofa kerti eszköz és már indulhat is a vetés, vagy ültetés. Természetesen nem akarok kertészeti tanácsokat osztogatni, viszont néhány virág nagyon könnyen ápolható és a gyerekeknek is élmény lehet, ha őket választjuk. A mi választásunk a csodatölcsérre esett az elmúlt évben, nagyon vidám, színpompás, kedves és könnyen nevelhető virág.Ha szeretitek az éjjel illatozókat, az estike gyerekkorunk kertjeinek édes illatát hozza el hozzátok is. A levendulát szinte mindenki szereti, a zsályának sincsenek nagy igényei. Persze választhatunk paradicsom palántát is, vagy szamócát, teljesen rajtatok áll, számotokra mi okoz örömet.Gondozzátok együtt kis kertecskéteket, meglátjátok, sok örömöt leltek majd benne. Ha van lehetőségetek, meghitt beszélgetésekhez kialakíthattok egy párnákkal, kis takarókkal berendezett kis részt ugyanitt, napelemes, vagy elemes díszítő fényekkel, mintha csak kirándulni lennétek. Esténként kiülhettek a kis oázisotok mellé és egy finom kakaó, vagy szendvics mellett nagyon hangulatos időtöltést kínál ez a környezet. Természetesen egy kertes ház még sok kreatív ötletet kínál, mert több hellyel gazdálkodhattok, de ha egy erkély az, ami rendelkezésetekre áll, akkor sem kell lemondanotok a saját tündéri kiskert élményéről! 

Tartalomhoz tartozó címkék: természet